Mindig imádtam a motorokat és ahogy az évek telnek egyre inkább látom,hogy méltatlan sorba kallódnak valaha szebb idoket megért gépek. Pár éve még sorban álltak az emberek a vasboltban,hogy egy havi fizetésükért hozzá jussanak egy kétkereku csodához. Egy éve ,miután hagytam magam rábeszélni egy 41 éves gyönyöru és megbízható veteránmotorom eladására,egy nap arra jöttem rá,hogy közeledik a szelestei veterán találkozó. Nekem viszont nincs mivel ellátogassak a rendezvényre. Ekkor jött az ötlet,hogy kellene keresnem valamit,amibol eseményhez méltó (de megfizetheto) gépet alkothatok. Hamarosan rá is akadtam ennek azR12-esnek a hirdetésére. Egy nagyon profi Apa-Fia motorfelújító páros udvarán támasztotta a falat az orosz csoda. A képeken látható,hogy már Ózdra meg volt a jegye szegénynek. Gondoltam adjunk neki egy esélyt.

Mikor hazahoztam a gyermekeim nevettek rajam,hogy Flinstons család,most mivel fog közlekedni. Párom a fejét fogta “Mi ez???” Nem tudom mióta állt a motor,de jellemzo ezekre a vasakra,hogy benzin és szikra összessége elég indok a muködésre. Így is lett 20 percel a hazaérkezés után berregett.. Ettol a perctol új idoszámítás kezdodött számára. Teljes felújítás a-z.ig. Annyira jól sikerült a szerkezet,hogy a találkozón többen megjegyezték ,hogy nem gondolták volna ezt a teljesítményt tudja produkálni. Az egészben az volt a legszebb,hogy mindezt a születésnapomon produkálta. Ma is belevágnék egy ilyen projektbe,de a család nem enged mégegy motort a házba.

Tisztelettel Tóth Vilmos ( Viliapu )

Tagged with →  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.