Az egész történet úgy kezdődött, hogy az apámtól örökölt Jawa Babettával hasítottam haza felé, és a bátyám egyik haverja éppen akkor szállt ki a házunk előtt. Látván, hogy motorozok, megkérdezte hogy Nem kell egy RIGA?. Mert az apámnak van egy 1977-ben, vette már nem, használja csak útban, van a garázsba. Az apukájával gyorsan megegyeztem 3 ezer Forintba ,és már az enyém is volt ez a gyönyörűség. Haza mentem vele ,és másnap átnéztem kicsit komolyabban. Egy-két kis problémát leszámítva, pl.: kuplung és gáz bowden, világítás nem volt bekötve, kilométeróra spirál, és persze olajos és poros volt. Ezek a hibák már megoldódtak és mikor Tata utcáin, száguldozok mindenki, megcsodálja hogy a korához képest (1977) milyen jó állapotban van.Már tankolás közben is kaptam ajánlatot, hogy meg akarnák venni 30 ezerért Forintért, de én inkább visszautasítottam ezt elég gyenge ajánlatot.
Szokolik

Tagged with →  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.