Klub Alelnökünk, Poteka élménybeszámolója az idei veterán-jármű találkozóról, Ráckevéről: “Kicsit aggódtam a találkozó előtt, mert egyrészt minden stimmelni látszott; csodálatos idő ígérkezett, nagy létszámban visszaigazolták a részvételt a tisztelt klubtársak és a motorral is minden rendben volt. Másrészt azon vettem észre magam, hogy a korábbi Riga-túrákkal ellentétben újabban semmiféle előkészületet nem teszek a motorommal kapcsolatban. A frissen felújított kuplung miatt bedobtam néhány tartalék lamellát a táskába, fújtam kettőt a kerekeken és konstatáltam, hogy mivel a bobber építésénél kifogytam a gumibelsőkből, így tartalék belső nélkül fogok Ráckevére menni. Így átemeltem a nagymotorból a fedélzeti defektsprayt és indultam is. Az ilyen nemtörődöm hozzáállást szokta büntetni a technika az árok szélén, vagy ez hozza meg a szerencsét.

Igazából egyik sem történt, egyszerűen csak megjártuk Ráckevét gond nélkül, jól éreztük magunkat, nagyon kedves vendéglátásban részesültünk a helyi veterános egyesület hölgytagjaitól (reggeli, kávé, üdítő, ebéd, sütemény és rengeteg jó szó), felszálltunk a 620-as Ikarusra amit be is indítottak alattunk, láttunk fellelt, de működő Csepel tűzoltóautót, megismerkedtünk egy új klubtaggal, aki csak azért autózott 80-km-t, hogy itt és most velünk találkozzon (Szergej, várjuk a regisztrációt, üdv a klubban!), hallgattunk dobhártyarepesztő szivattyúmotort és még durvábbat is, amikor Joci kiszedte a hangtompítót a katonai stílusúra megépített chopperéből.

A Rigák és Verhovinák, mint közlekedési eszközök, csak tették a dolgukat a nagy melegben; elvittek minket A-ból B-be és vissza A-ba egy köhintés nélkül óra szerinti 40-es tempóban. Illetve Tuti úr Minije odafelé hirtelen leállt, de mint kiderült egy óvatlan mozdulattal átbillentette a gyújtáskapcsolót, visszafelé meg kiürült a nem telitöltött tank, de egyiket sem mondanám típushibának.

Ráckevén valamiért továbbra is nagyon szeretnek minket, pedig idén nem vettünk részt a felvonuláson a késői időpont miatt: 16:30-kor mi már úton voltunk hazafelé a rengeteg élmény után, mert ugyan számos, Rigához kapcsolt negatív jelzőt megcáfoltunk már, beleértve a megbízathatatlanságot és a kényelmetlenséget, de a sebességével nem igazán tudunk mit kezdeni.”

Ráckeve, Duna part:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.