Váradi Balázs vagyok, 2006-ban megkaptam ezt a szökevényt és rengeteget javítottam, de szerintem megérte. 15 évet állt de ez lényegtelen mert rendbehoztam.
Azóta már van jogsim így a faluban szoktam vele járni, majd szeretnék mellé venni egy újat, hogy igazán messzire is elmehessek, de a rigát megtartom emléknek.

update 2008. november 4.:

1 év használat után sajnos szét kellet szednem a váltót mert a kettest mindig kiejtette.
Két nap bütykölés után sikerült magát a blokkot kettéválasztanom, ahogy elnéztem a fogaskerekek, csapágyak jó állapotban vannak.
Ám a sebességben tartó retesz és úgynevezett reteszgolyó elkoptak így egy kis munka után rendbe hoztam…

update 2009. július 27.:

Reggel pontban nyolckor megérkezett Pál Attila, még egy kicsit segített majd neki is láttunk a munkának. A kuplungot szét, szimeringet ki aztán egy kis lendkerék átalakítás a lehúzóhoz és már ott is kicserélhettük a szimeringet. Nekiláttunk hát a következő dolognak… amit szét szedtünk rakjuk össze.

A gyújtáson finomítottunk és aztán a kuplung mikor egybe volt irány a szomszéd faluba vontatva, hogy kapjon egy kis erősítést: azaz, hogy a négy tüskét ráheggessze Sanyi bácsi CO-val a kinyomótárcsára. Ott túrtunk magunknak alkatrészeket Rigához mert az is volt az öregnek. Miután megvoltunk elköszöntünk és irány Attila mamájához – kötélen persze, én meg húztam a kötelet, azaz húzattam a motorral. Ott a kellő dolgok összeszedése, egy kis tuning nekünk és davaj hazafelé a kolléga az erőmű felé akart menni de én inkább visszahúztam a faluba.

A blokk megkapta a neki járó olajat és kezdődhettek az első tesztek, azaz a nagy erőpróba. Attila elment egy körre aztán mikor visszajött rázta a fejét. Kicsit finomítottunk a kuplungon és rögtön olyan erő lett benne, hogy azzal már meg voltunk nagyjából elégedve.

Aztán kapott tükröt gyárit és még egy működő Riga dudát! Ezek után én mentem vele egy igazi nagy erőpróbát a falu legkeményebb emelkedőjén kettesbe röpített, nem hogy köhögött vagy küszködött volna. Igazán büszke voltam, hogy sikerült megcsinálni! Az idő gyorsan és hasznosan telt amint már úgy döntöttünk mára ennyi, nem csinálunk többet elindultunk Attilához Gyöngyösre. Naná, hogy a Mmátrán keresztül. SEHOL nem kért egyest. sőt még célzást sem tett rá! Abasáron mikor kanyarodtunk be Attilát epedve nézték tátott szájjal a csajok! Hát igen mégis csak Riga volt alatta! Na, miután felértünk a legmagasabb pontra megnéztem, hogy mennyire pontos a Riga-óra így a közelébe mentem, 60-al mentem mellette miközben az órája 40-45 környékén kalimpált. Hát bizony van eltérés a robogó és a Riga-óra között.

Gyöngyös előtt nem bírtam ki hogy nem menjek még egyszer a Rigával így cseréltünk egy kicsit. Oyannyira beleéltem magam, hogy elfelejtettem megállni a táblánál ahol visszacseréltük volna. Így a város szélétől fordultam vissza. Ott még egy fotó és irány Attiláék háza ahol nem bírtunk megállni és folytattuk a sufnyi tuningot. De pár percel később jött az este nyolc így elköszöntem és indultam hazafelé! Igazán jó nap volt és ha nem is sokat haladtunk a Deltával de jobb lett érezhetően!

Tagged with →  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.